Utazás a kolozsvári épületek kövei körül

A BBTE Farkas utcai Geológia sátrában szombaton kerül sor Kolozsvár építőköveinek bemutatására. Az épített környezet bizonyos mértékben a térség geológiai felépítését, azon belül a térségben található kőzeteket is tükrözi, mivel azokat a legkönnyebb és legolcsóbb kitermelni.

A Kolozsvárra érkező utas vagy turista figyelmét nem kerülik el az akár 2 métert is elérő feleki gömbkövek. Ezek a gömb vagy más furcsa alakú kövek, amelyekkel egyes utcákon, a Botanikus kertben, körforgalmaknál, házépítések kiásásánál találkozhatunk. A városközpont XX. század közepéig épített templomai (a Szent Mihály-templom, a Farkas utcai templom, az evangélikus templom, az unitárius templom, a ferences templom és kolostor, az ortodox bazilika) és a történeti épületek és műemlékek (a Mátyás király szoborcsoport és a Szent György szobor talapzata, a Bánffy palota díszkövei), illetve a Házsongardi temető sírkövei mind kolozsvári mészkőből épültek.

A mészkövek kora eocén (58.7 – 33.9 millió év). A durva szemcsés, néhol rétegzett kőzetben néhol kövületek figyelhetők meg. Ezek a mészkövek kolozsmonostori és kisbácsi kőbányákból lehettek kibányászva és ideszállítva. Napjainkban a sétáló utcák szegélyköveit vagy akár a járó felületeit természetes kőzetekből rakják ki. Így például a frissen felújított Unió (Memorandumului) utca felületét gránit alkotja, amelyben szabad szemmel is látható fehér színű ásványok (kálium földpát: ortoklász) csillognak.