A KINCSES KOLOZSVÁR EGYESÜLETRŐL

A Kolozsvári Magyar Napokat immár hetedik alkalommal szervező Kincses Kolozsvár Egyesület bejegyzését 2010 tavaszán kezdeményezték az alapítók, elsődleges célként tűzve ki egy sokak számára lehetetlennek tűnő álom megvalósítását: megteremteni a Kolozsváron működő civil, egyházi, oktatási és politikai intézmények közötti legszélesebb körű összefogást és közös erővel, évi rendszerességgel megszervezni Kolozsvár magyar napjait, avagy a kolozsvári magyarság napjait egy köztereken zajló egyhetes rendezvény keretében.

Köztudott, hogy Erdély fővárosát – az itt élő ötven-hatvanezres őshonos magyar közösséggel egyetemben – több mint fél évszázadra kalodába zárta a történelem. A negyven éven át tartó kommunista diktatúra lezárultával az ország nagy része fellélegezhetett, nem így a „fel nem adhatónak” mondott Kolozsvár. Ez a jobb sorsra érdemes város kapott még egy közel másfél évtizedes ráadást a sorstól. A meg nem érdemelt és méltánytalanul hosszú büntetés terhe alatt a magyar közösség egyre inkább szétzilálódott, s a jövője is egyre inkább megkérdőjeleződött.

KMN_logo

Hét év távlatából visszatekintve talán nem tűnik túlzásnak, hogy a kolozsvári magyarság a Kincses Kolozsvár Egyesület által szervezett rendezvénysorozat keretében fedezte fel újra önmagát, és a magyar emberek hat évtized után – társadalmi, vallási, politikai hovatartozástól függetlenül – a Kolozsvári Magyar Napok alatt részesülhetnek ismét abban az egyedülálló élményben, amelyre már csak az idősek emlékezhettek: megélni a teljes közösség összetartozásának örömét.

Csodával határos módon, de úgy tűnik, hogy ezt a célt sikerült elérni, s a közös élmény egy egész éven át tartást és önbizalmat ad az embereknek. Hét éve már, hogy a görcseitől és félelmeitől egyre inkább megszabaduló kolozsvári magyarság rendszeresen együtt ünnepel, egyre természetesebbként fogadva azt, hogy a vele élő románok is bekapcsolódnak az ünneplésébe. Egyre többen érezhetik joggal azt, hogy nem ellenünk, értünk teszik! Talán ennek a bizalomerősítő folyamatnak az elindulását nevezhetjük a rendezvényhez s rajta keresztül a Kincses Kolozsvár Egyesülethez kötődő második legfontosabb megvalósításnak.

Gergely Balázs

Az egyesület alapító tagjai:

Gergely Balázs, az egyesület elnöke, régész, történész

Fekete Emőke jogász

† Kötő József erdélyi dramaturg, színháztörténész

Szép Gyula zenetanár, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója

Csigi Levente közgazdász, a Kárpátia Magyar– Román Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető elnöke

Vadas László rendező

Székely István politológus, a Jakabffy Elemér Alapítvány elnöke

 

Szakmai beszámoló a 7. Kolozsvári Magyar Napokról

A Kolozsvári Magyar Napok (KMN) 2016-os kiadása a hetes szám bűvkörében szerveződött: Kolozsvár városi rangra emelésének 700. évfordulóját ünnepeltük a 7. alkalommal megrendezett magyar városünnep keretében.

A Kincses Kolozsvár Egyesület mintegy száz partnerszervezettel karöltve augusztus 14–21. között A hétszázát! mottóval szervezte meg a „hetedik próbaként” is felfogható Kolozsvári Magyar Napokat. A rendezvény a már megszokott programtömbök mellett sok újdonsággal igyekezett megszólítani Mátyás király szülővárosának és a régiónak a közönségét, illetve a világ különböző tájain élő magyar embereket.

A 7. Kolozsvári Magyar Napok iránti érdeklődés fölülmúlta az összes eddigi kiadásét. Az élénk látogatottság nemcsak az esti koncerteket jellemezte, hanem minden helyszínen érezhető volt. A nézettségi csúcsot a KMN három utolsó napjának esti előadásai jelentették: minden nap meghaladta a 30 ezret a közönség száma, utolsó estére, az Omega koncertjére pedig megközelítette az 50 ezret. Több mint 250 ezren vettek részt a Magyar Napok 500 programján, ami 25 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az elmúlt pár évben nem volt példa ilyen nagymértékű növekedésre.

A több mint 500 programból 90 gyermekeknek és családoknak szólt. A Farkas utcában közel félszáz programot bonyolítottak le. Összesen 25 tárlatot nyitottak meg a KMN ideje alatt, 40 filmvetítésre és ugyanennyi sporttal kapcsolatos beszélgetésre, illetve sporttevékenységre, bajnokságra került sor. 37 könnyűzenei koncerttel és 13 hangversennyel várták a szervezők a zene szerelemeseit. Összesen 65 helyszínen 100 partnerszervezet, 120 szervező és 200 önkéntes (a központi stáb és a részprogramok önkéntesei) biztosította a programok lebonyolítását. Mintegy kétezren nézték meg a várost a Szent Mihály-templom tornyából.

2016-os költségvetés 25%-a magyarországi intézmények (Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Nemzeti Kulturális Alap, Emberi Erőforrások Minisztériuma), 18%-a a helyi és a megyei önkormányzat, 14%-a magyarországi cégek, 43%-a pedig romániai cégek támogatása.

Előrendezvények

Három nappal a hivatalos megnyitó előtt, már augusztus 12-én, pénteken előrendezvényekkel várta látogatóit az augusztus 21-ig tartó Kolozsvári Magyar Napok.

Tekintettel arra, hogy a 7. Kolozsvári Magyar Napok ideje egybeesett a riói nyári olimpiai játékokkal, lehetőséget teremtettünk arra, hogy a kolozsváriak együtt szurkoljanak kedvenceiknek. Éppen ezért a Szentegyház (str. Iuliu Maniu) utca 4. szám alatt Magyar Olimpiai Udvart nyitottunk. Az elmúlt évtizedek magyar olimpikonjainak az MTI archívumából származó fotóival diszített helyszínen hajnalig tartó sportközvetítésekkel vártuk az érdeklődőket.

A Puskás, a leghíresebb magyar című kiállítás a futball-legenda trófeáit és relikviáit mutatta be. A pénteki tárlatnyitót követően az érdeklődők Puskás Ferenc, száműzetésben a Real Madridnál címmel egy beszélgetésen is részt vehettek, amelyet Boros Miklós sportújságíró és Szöllősi György, Puskás Ferenc életrajzírója, a Magyar Sportújságírók Szövetségének elnöke vezetett.

A kiállított nagyszabású gyűjtemény a felcsúti Puskás Intézet jóvoltából érkezett Kolozsvárra. A kolozsvári közönség előtt még soha be nem mutatott aranyérmek, ezüstök, kupák, focicipők, a híres királykék mez és rengeteg más értékes relikvia várta a kíváncsi tekinteteket. Vasile Miriuță kilencszeres magyar válogatott szintén a Puskás Ferencről tartott kiállításmegnyitó és beszélgetés vendége volt. A közönség vastapssal üdvözölte, hogy a román nemzetiségű futballista magyarul köszöntötte az egybegyűlteket. Az esemény díszmeghívottai között találkozhattunk továbbá dr. Uray Zoltán kolozsvári tőrvívóval, egykori olimpikonnal és a 92 éves, de még mindig jó erőben lévő Szoboszlay Miklós labdarúgóval is. Az est utolsó programpontja a 800 órás nyersanyagból összevágott Puskás Hungary című dokumentumfilm vetítése volt.

Az előrendezvények sorában fontos megemlítenünk a Bánffy-palotában található Szépművészeti Múzeumban nyílt kiállítást, melyen id. Markó Károly (1793-1860) és követői munkáit csodálhatták meg az érdeklődők. A kiállítás három intézmény – a Magyar Nemzeti Galéria, a Kovács Gábor Gyűjtemény és a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum – együttműködéséből jött létre. A tárlatnyitón felszólalt Lucian Nastasă-Kovacs, a múzeum vezetője, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese. Hessky Orsolya és Fertőszögi Péter, a kiállítás kurátorai elmondták: a több mint 40 festményből álló tárlat átfogó képet ad Markó Károly munkásságáról, valamint a magyar tájképfestészet 19. századi állapotáról. A megnyitó végén Vasile Radu, a kolozsvári múzeum tudományos tanácsának tagja méltatta a kiállítást és annak kurátorait, és Markót az „ideális tájkép mesterének” nevezte. A kiállítás a 7. KMN teljes ideje alatt látogatható volt.

Szombat reggel a Kós Károly gyalogos emlék- és teljesítménytúrákon vehettek részt az érdeklődők. Három távon (10, 25 és 50 kilométeren) járhatták be a Kolozsvár környéki tájat, és szintén aznap szervezték a Kós Károly kerékpáros emlék- és teljesítmény túrát is.

Szombaton 17.00 órától 100 éve Kolozsváron az 500 éves csíksomlyói Mária-kegyszobor címmel kiállítás-megnyitót, valamint ehhez kapcsolódó könyvbemutatót tartottak a Ferences kolostor refektóriumában. A Karolina-téri kolostor termében a szoborról készült életnagyságú fénykép és különböző információs, szemléltető plakátok kerültek kiállításra, valamint olyan tárgyak, amelyek a szobor eddigi életéhez kötődnek: a szoborhoz készített ruházatok, a csíksomlyói zarándokhelyről elhozott vendégkönyvek, keresztek és egyéb vallásos tárgyak.

18.00 órától a Bocskai-ház Óváry-termében a Kincses Kolozsvár Kalendáriumát mutatták be. A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma elsődleges célja, hogy az internetes információáradtban egy klasszikus alternatívát nyújtson azoknak, akik fontosnak tartják az írott szó, a helyi értékek és a kolozsvári multikulturalizmus támogatását. A Kalendárium egy másféle időszámítással dolgozik, augusztustól augusztusig tart, és színvonalas tartalmával olyan tudásanyagot mozgat meg, ami az interneten nem fellelhető, hiszen kimondottan a könyv éves tematikájához igazodik – hangzott el a szerkesztők bemutatójában.

Vasárnap (augusztus 14-én) a 7. KMN-t megnyitó ünnepi szentmisére és ökumenikus istentiszteletre került sor a Szent Mihály-templomban, melynek bejáratánál A közösség szolgálatában címmel szabadtéri kiállítás nyílt Márton Áron püspökről. Születésének 120. évfordulója alkalmából 2016-ban a Nemzetpolitikai Államtitkárság Márton Áron-emlékévet hirdetett. A KMN több programmal kapcsolódott az emlékévhez, az egyik ilyen esemény volt a kültéri kiállítás megnyitója. Az úgynevezett nulladik napon, a Kolozsvár nulla kilométerkövének számító Szent Mihály plébániatemplom előtt tartott ökumenikus megnyitón együtt imádkoztak a római katolikus, református, unitárius és evangélikus hívek a 120 éve született püspök boldoggá avatásáért.

Vasárnap 11.00 órától Máthé János amatőr fotóművész kiállítás-megnyitójára várták az érdeklődőket a törökvágási református templomban, majd 12.00 órától a Boldogasszony című tárlatot nyitották meg az Agapé Szálloda konferenciatermében. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet a csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor ötszázadik évfordulójának ünnepére létrehozott kiállítása a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő, kiemelkedő kortárs magyar művészek munkáit mutatta be. Szobrászok, festők, képzőművészek, grafikusok és textilművészek különféle oldalról világították meg a Boldogasszony, azaz Szűz Mária és a magyarság kitüntetett kapcsolatát. A kiállításmegnyitón beszédet mondott Szabó Lilla, a Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója, aki átnyújtotta Kovács Sándor főesperesnek és Gergely Balázs fesztiváligazgatónak a Boldogasszony-kiállítás anyagát tartalmazó albumot. Kovács Sándor főesperes Mária mennybevételének ünnepi fontosságát hangsúlyozta. Tóth Norbert, a Forrás Művészeti Intézet igazgatója a kiállítás különös fontosságára hívta fel a figyelmet egy olyan korban, amikor kultúránk klasszikus értékei veszélyben vannak. A megnyitó záróakkordjaként Egyed Apollónia operaénekest és Potyó István zongoristát hallhatták a jelenlévők.

A Szabók bástyájában 15 órától a régi kincses Kolozsvárról láthattak fotókat az érdeklődők, 16 órától pedig az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházában „Amit szívedbe rejtesz, szemednek tárd ki azt…” címmel a pécsi Míves Mag Műhely kiállítása nyílt meg, amelyet kézműves műhely követett. A Bánffy-palotában 17 órától válogatott kortárs magyar művek kiállítására került sor a Magyar Művészeti Akadémia és a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében, 18 órától pedig a Tranzit Ház nagytermében Kolozsvári portrék: Király László. Gulyás Gyula: Király László vallomásai, I—II. rész címmel tartottak filmvetítést.

A nap és az este csúcspontja az Arkhai Szoborparkban a KFT zenekar rendkívüli koncertje volt, amellyel megkezdődött a 7. KMN koncertprogramja, igaz, nem Kolozsvár területén, hanem a várostól pár tíz kilométerre található Magyarfenesen. Az idén fennállásának 35. évfordulóját ünneplő együttes először lépett fel a Kolozsvári Magyar Napok keretében.

Hétfő, 2016. augusztus 15.

Hetedszerre is: hivatalosan megnyitották a Kolozsvári Magyar Napokat a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében. Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője a fesztivál mottójára és kiadásának számára utalva elmondta: reméli, kiállják a hetedik próbát, és sikerül Erdély fővárosához méltó fesztivált szervezniük idén is. Hangsúlyozta: a Kolozsvári Magyar Napok egyik legfőbb erénye, hogy önkéntes alapon – a kaláka-munkához hasonlóan – szerveződik, és ezáltal is a kolozsvári magyarság egységét jelképezi. A megnyitón beszédet mondott: Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kolozs megyei elnöke, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

A megnyitón második alkalommal adták át a Kincses Kolozsvárért Díjakat, melyet a Kolozsvári Magyar Napok támogatásáért és az erdélyi magyar közösségért kifejtett munka elismeréséért adományoz oda a Kincses Kolozsvár Egyesület. Idén Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Erdélyi Osztály főosztályvezető helyettese, valamint a kolozsvári Euréka Egyesület vehette át az elismerést, ugyanakkor posztumusz díjjal tüntették ki Kötő József színháztörténészt, a Kincses Kolozsvár Egyesület alapító tagját.

A laudációkat és díjátadókat követően Kiss Károlyné Ildikó, a Magyar Termék nagydíj pályázatot lebonyolító Industorg védjegyiroda ügyvivő igazgatója szólt a jelenlévőkhöz, és bejelentette: a Kolozsvári Magyar Napok megszervezéséért a Kincses Kolozsvár Egyesületet a Kárpát-medencéért Nívó-díjjal tüntették ki.

A beszédek után a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptánc-tehetségkutató legjobbjai, köztük erdélyi hagyományőrzők is, léptek színpadra, akik többek között kalotaszegi, jobbágytelki, szászcsávási, nyárádmenti és szatmári táncokat, dalokat adtak elő a legmagasabb színvonalon. A műsor szerkesztője Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, rendezője Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Harangozó Gyula-díjas koreográfus volt. Felemelő és megható pillanatokkal gazdagodhatott a Magyar Opera nagytermének népes közönsége.

Hétfőn – a megnyitót megelőzően – összesen 27 kulturális és szórakoztató programponttal vártuk az érdeklődőket. Óriási érdeklődés mutatkozott a törökvágási református templomban Nagy Noémi Kriszta népdalénekes, Laczkó Vass Róbert színművész, Szép András zongorista és Szép Gyula Bálint szólóhegedűs közös előadóestje iránt. A 30 dalból összeállított repertoár földrajzi és kulturális térképet vázolt fel a hallgatóknak, a szervezők célja ugyanis az volt: minél több népdal hangozzon el, hogy saját népzenei kultúránkat ismerve, abból kiindulva párhuzamokat vonhassunk, hasonlóságokat és esetleges különbségeket figyelhessünk meg a különböző népek dalai között.

A szó szoros értelmében underground művészettel szembesülhettek azok, akik ellátogattak a hétfő délután megnyílt Mimesis Fesztiválra, hiszen a kortárs művészek alkotásait bemutató tárlat idén a Bánffy-palota pincerendszerében kapott helyet. A KMN rendszerint egyik legizgalmasabb kiállításában idén sem csalódtunk, a kiállított alkotások pedig garantáltan gondolkodásra és elmélyülésre késztették a látogatókat. Huszonnyolc alkotó munkáját tekinthettük meg, melyek az egymástól különböző kultúrák konfliktusairól beszéltek, s amelyeket a nyitóünnepségen Márkos Tünde, az Origo Egyesület elnöke, a fesztivál főszervezője is méltatott. Márkos elmondta: bár sokan hiányolhatják a tavalyi helyszínt, a New York Szállót, a Szépművészeti Múzeumnak helyet adó Bánffy-palota alagsora is tartogat meglepetéseket. Zakariás Ágota művészettörténész és Bordás Beáta, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum művészettörténésze is szólt az egybegyűltekhez, majd a szép számban összegyűlt érdeklődők megtekinthették a Conti-Mentális Terek elnevezésű kiállítást.

Hétfőn este a Tranzit Házban kellemes filmzenével, bográcsozással kezdődtek meg a Kolozsvári Magyar Filmnapok, melynek keretében minden műfajba belekóstolhattunk, a játékfilmtől az animációs filmig, minden korszakot lefedve. Láthattuk kolozsvári alkotók és műhelyek filmjeit Kolozsvárról és a nagyvilágról, ugyanakkor bepillantást nyerhettünk abba, hogyan jelenik meg Kolozsvár és a kolozsváriak a nagyvilág alkotóinak filmjeiben. A bográcsozás után az Újratermelő szövetkezet első koncertjét lehetett meghallgatni. Az együttes elsősorban a nyolcvanas-kilencvenes évek hazai és magyarországi underground zenéjéből játszott feldolgozásokat.

Kedd, 2016. augusztus 16.

A keddi napon összesen 52 esemény közül (tudományos előadások, városnéző séták, sporttevékenységek, színház, irodalom, komoly- és könnyűzenei koncertek) válogathattak kedvükre az érdeklődők.

A Kreatív Kolozsvár tematikus délelőttökkel volt jelen az idei Kolozsvári Magyar Napokon. A Kreatív Kolozsvár Kávézóban minden reggel kötetlen találkozással, beszélgetéssel és kávézással indult, majd előadások, kerekasztal-beszélgetések következtek, végül pedig közös ebéddel zárult a program. A kreatív kávézó keddi témája a kolozsvári kreatív iparági ökoszisztéma volt. Reggel Dedushkov Maxim, a dedushkov.com társalapítójával kávéztak a résztvevők, miközben a kreatív iparágak kihívásairól és a design ipart támogató európai szakpolitikákról beszélgettek. A délelőtt hátralevő részében Mikecz Dániellel, a Republikon Intézet kutatójával arra keresték a választ, hogy milyen kapcsolat van a kreatív iparágak és a grass roots mozgalmak között, majd Nádudvari Noémi kurátor olyan projekteket mutatott be, amelyek szó szerint kiviszik az utcára a művészetet. A kerekasztal-beszélgetésen Felméri Cecília és Kelemen Kinga oktatókkal abból indultak ki a programokon résztvevő fiatalok, hogy a tanárok hogyan segíthetnek a diákok tehetségének kibontakoztatásában.

A Magyar Olimpiai Udvar előadótermében Bordos László Zsolt 3d-művész tartott alapozó előadást az épületvetítés történetéről, illetve az augusztus 19-i, Szent Mihály-templomra történő 3d-vetítésről. A szervezők román szinkrontolmácsolást is biztosítottak, a terem csordultig telt, ami nem csoda, hiszen az erdélyi származású Bordost a műfaj úttörőjeként tartják számon.

A későbbiekben, szintén a Magyar Olimpiai Udvarban Boros Miklós sportújságíró és Péter László sportszociológus beszélgettek. A globalizáció térhódításával a sport eladható termékké vált, amelyet a globális média értékesít, ezzel együtt pedig jelentősen megnőtt a nagy sportszervezeteknek a nemzetállamokra gyakorolt befolyása is – hangzott el sok egyéb érdekesség mellett A sport hatalma vagy a hatalom sportja? című előadáson.

Az Almásy László Kultúrtörténeti Kör és a Bulgakov Irodalmi Kávéház szervezésében látták vendégül a 7. Kolozsvári Magyar Napokon Szőcs Géza költőt, írót. A Kolozsvárhoz ezer szállal kötődő Szőcs szövegeiből tartott felolvasást a szerző visszaemlékezései tették színesebbé, s kiderült: Kolozsvár elfeledett történetei remek irodalmi alapanyagként szolgálnak. A felolvasóest úgy szólt Szőcs Gézáról és munkásságáról, hogy közben minden pillanatban a kincses városról (is) beszéltek.

Magyarország Főkonzulátusa előcsarnokában Fogadjuk örökbe a 700 éves Kolozsvárt! című képkiállítást Mile Lajos főkonzul nyitotta meg. A tárlat abból a legjobb 36 alkotásból készült, amit a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a Kolozsvár Társaság közös pályázati felhívására amatőr és profi fotósok küldtek be. Mindegyik más-más perspektívából közelítette meg a verseny legfontosabb szempontját: megörökíteni a pompás és lepusztult kolozsvári műemlékeket, megmutatni az utókornak, hogyan is nézett ki az elmúlt évszázadokban a 700. születésnapját ünneplő Kolozsvár.

A Magyar Napok első koncertnapja elsősorban a rockzene szerelmeseinek kedvezett: a Moby Dick a Farkas utcai színpadon, a kolozsvári Knock Out és Nagy Feró a Beatrice-vel a Főtéren koncertezett. Becsléseink szerint több mint 15 ezer ember volt kíváncsi a „babos kendősök” koncertjére.

Szerda, 2016. augusztus 17.

A 7. Kolozsvári Magyar Napok harmadik napján, augusztus 17-én kereken 50 programpont közül válogathattak az érdeklődők.

De Gerando Antonina pedagógus a kolozsvári nőnevelésért tett nagyszabású munkásságára emlékeztek 11 órai kezdettel az EME-székházában. Az előadóteremben üres szék nem maradt, a bejárati ajtó mellől többen is állva hallgatták végig a kétórás rendezvényt; nők és férfiak, fiatalok és idősek egyaránt kíváncsiak voltak annak az úttörő nőnek az életútjára és szakmai pályájára, aki forradalmasította a kolozsvári leánynevelést, és ezáltal európai szintre emelte az erdélyi magyar oktatási rendszert. A Kolozsvári Magyar Napok keretében pénteken avatták fel De Gerando Antonina újraállított sírkövét a Házsongárdi temetőben.

A Helikon irodalmi folyóirat 700. lapszámának bemutatójára, Magyarország Főkonzulátusának rendezvénytermében került sor, ahol Mile Lajos főkonzul, az esemény házigazdája méltatta a komoly szellemi és kulturális értékekkel rendelkező irodalmi lapot. Karácsonyi Zsoltnak, a lap főszerkesztőjének elmondása alapján: a kiadásban igyekeztek a 700 éves Kolozsvár irodalmi és kulturális történetére figyelni, és így sikerült olyan láthatatlan történeteket felvillantaniuk, amelyek máskor nem kerülnek előtérbe. A lapszám jelen lévő szerzői és szerkesztői (André Ferenc, Demeter Zsuzsa, Gaal György, Márton Evelin, Papp Attila Zsolt) ismertették röviden a 700. kiadást, illetve ízelítőként felolvastak a lapszám szövegeiből, melyek a kolozsváriság mibenlétét járják körül.

„Hitből, szeretetből, tehetségből és fényből fakadtak azok az alkotások, amelyeket itt, illetve az albumban látni lehet” – mondta Nagy Miklós Kund művészeti író az Emberkatedrális nevet viselő kiállítás megnyitóján. A kiállítás anyagából album is született, melyet szintén a megnyitón mutattak be. A Római Katolikus Nőszövetség székházában tartott rendezvényen elhangzott, a kiállítás és albumbemutató a 120 évvel ezelőtt született Márton Áron püspök rendkívüli egyéniségének és példás szolgálatának felidézését teszi lehetővé. Az alkotások a gyergyóalfalvi 11. Vadárvácska Nemzetközi Alkotótáborban készültek 2015-ben, mely tábort Márton Áron emlékének szenteltek a művészek. Az Emberkatedrális albumban 25 képzőművész 47 alkotásának reprodukciója látható, ezek mellett pedig egyházi személyek és írók, költők gondolatai is olvashatók a kiadványban.

Szerdán az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékház szervezésében mutatták be Laczkó Vass Róbert Felix culpa című verseskötetét. A hangulatos eseményen a szerző Demény Péter íróval beszélgetve a kötet létrejöttéről, a közlésvágyról, a szelekciós folyamatról, illetve a versek hátteréről mesélt a jelenlévőknek, majd Szép András zongorista közreműködésével életre keltette verseit.

„Miskolc kellős közepében ott éktelenkedik a megszűnt vasgyár romja. Mindez befolyásolja a város identitását, sőt azt is mondhatjuk: Miskolc egy identitását vesztett település” – mondta Zemlényi Attila, a Műút folyóirat főszerkesztője azon a szerda délután tartott irodalmi beszélgetésen, amelyet a miskolci Szöveggyár tábor alkotóinak részvételével tartottak. A környezet inspiratívan hat az irodalmárokra, akik közül hárman – Vida Kamilla, Purosz Leonidasz és Polák Péter – jelen voltak a Bulgakov Irodalmi Kávéház teraszán. Zemlényi Attilával kiegészülve – Mile Lajos főkonzul rövid felvezetője után – saját műveiket olvasták fel.

Szerdán már a 7. Kolozsvári Magyar Napok minden fesztiválhelyszíne megnyitotta kapuját, így a Farkas és a Fogoly utcában felállított zenei színpadok és a különböző tematikus sátrak is programokkal csábítottak. A három színpadon fellépett: Vincze Lilla és a Napoleon Boulevard, az Operettissimo, Köles Eliza, a Stereogam, a Bagossy Brothers Company, valamint a Budapest Bár Behumi Dórival, Németh Jucival, Frenkkel, Keleti Andrással, Szűcs Krisztiánnal és Mező Misivel.

Csütörtök, 2016. augusztus 18.

A 7. Kolozsvári Magyar Napok negyedik napján, csütörtökön már több mint nyolcvan programmal készültünk a fesztiválozók számára. Házsongárdi séta, angol nyelvű városnéző séta, toronylátogatás és könyvtárlátogatás várta a tudásra szomjazókat, a sportolni vágyók reggel 10-től Nana Pilates órára mehettek, a környezettudatosság és a természet titkai iránt érdeklődők pedig a Mikó-kertben nyerhettek bepillantást a különböző élőlények és növények varázslatos világába. A kicsiket és egészen kicsiket kézművesfoglalkozások, Bóbita Játszóház, óriáshomokozó, bábelőadás, arcfestés és a Karaván Együttes akusztikus gyermekkoncertje várta. A Romkertben berendezett középkori faluban számos kreatív, történelmet idéző foglalkozással készült az Emese Park.

A Sapienta EMTE Kolozsvári Karának Aula Magna-jában Lupescu Radu történész, egyetemi docens tartott előadást Kolozsvár 1316-ban kelt városi kiváltságleveléről, illetve a 700 éves jubileumi évforduló kapcsán a város kialakulásáról. Ugyancsak 11 órától kezdődött a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében A fizikusok című színházi előadás, amelyet a líceum diákjai adtak elő.

16 órától Európa-talán(y) címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán, a Bánffy-palota KMN-udvarában pedig Kolozsvár védőtornyairól beszélgettek magyar és román anyanyelvű történészek, szakemberek. A délután folyamán Kukorelly Endre irodalmi estjére ülhettek be az érdeklődők a Magyar Főkonzulátus rendezvénytermébe, majd az egyik kiemelt támogatónk, a BÁV Amanet szervezésében Antal Péter előadását hallgathatták meg az érdeklődők az elegancia zálogának tartott órák világáról. A BÁV előadásai pénteken is folytatódtak, amikor a divatos női ékszerekről, illetve az erdélyi ötvösség és nemesfémművesség rövid történetéről hallhattunk.

Embercsalogató, jó zene, beer-pong, ping-pong, csocsó és minden, ami a fiatalok kedvence – ilyen volt az Ifjúsági Pavilon a Kolozsvári Magyar Napokon. Akik a Deák Ferenc utcán jártak, könnyedén felfedezhették a MIÉRT, Kifor, Makosz és több más ifjúsági szervezet ötletével belakott építményt. Az Ifjúsági Pavilon célja elsősorban abban állt, hogy megmutassa, igenis lehetséges, sőt szükséges a fiatalok közös összefogása. A különleges formájú építményt a KOHOO csapata hozta létre, akik korábban a Jazz in the Park rendezvényen is tevékenykedtek, továbbá a Szamos-part aktiválási projektjében is részt vettek.

18. alkalommal szervezte meg a Szent István-napi Néptánctalálkozót a Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány a KMN keretében. Idén sem maradt el a népviseletek felvonulása, amelynek kiindulópontja idén a Szent György-szobor, záró helyszíne pedig a Főtér volt. Élénkebbnél-élénkebb ruhadarabok, kopogó csizmák, perdülő alsószoknyák és virágos köténykék követték egymást a Farkas utcai forgatagban. Idén a csíkkozmási Bojzás néptáncegyüttes volt a rendezvény zászlóvivője. A felvonuláson jelen volt a német kisebbséget képviselő Leőwey táncegyüttes, a horvátországi pélmonostori Talicska néptáncegyüttes, az „exotikusabb” vendégek közül az olaszországi RePambanelle, és a görögországi Halastra néptánccsoport. A felvonulást követően a főtéri nagyszínpadon beszédet mondott Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alenöke, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző népek hagyományainak szeretete és elfogadása mindig közelebb visz minket a békés együttéléshez, amely itt a Kárpát-medencében különösen fontos. Hasonló gondolatokat osztott meg a közönséggel Vincze Loránt, a FUEN elnöke, aki úgy vélte, Európa népei szegényebbek lennének, ha bármelyik kisebbségi kultúra eltűnne. A beszédeket követően kezdetét vette az egész este tartó dínom-dánom és néptáncbemutató.

Zenekedvelőknek kedvezett a csütörtök: a Farkas utcai színpadon 17 órától a népszerű Alma együttes lépett színpadra, majd Takács Nikolas bűvölte el a közönséget, a Fogoly utcai Paprika-színpadon a Whisperblast-et és a Loose Neckties Society-t is hallhatták az alternatív műfajok kedvelői. A főtéri nagyszínpadon a 18. Szent István-napi Néptánctalálkozó délutáni nyitógálája után este 21 órától a Zenevonat Szuperprodukció várta az érdeklődőket LGT-slágerekkel, illetve az LGT legendáival, Karácsony Jánossal és Solti Jánossal. 22 órától az orgonák éjjeli párbeszédét hallhattuk a Kétágú templomban, ahol zenehallgatás mellett csendes elvonulásra is alkalom nyílott.

Péntek, 2016. augusztus 19.

A 7. Kolozsvári Magyar Napok ötödik napján, pénteken Kolozsvár városi rangra emelésének 700-ik évfordulóját ünnepeltük. Az ünnepi rendezvénysorozat mellett számos visszatérő programpont közül választhattak a fesztiválozók: a középkori falu, a gyerekfoglalkozások és különféle városi séták pénteken is várták az érdeklődőket. Összesen 84 eseménnyel készültünk.

9 és 14 óra között a Fogoly utcában debreceni töltöttkáposzta készült debreceni páros kolbásszal. A bemutató főzés keretében, a jubileumi ünnep alkalmából 700 adag került kóstoltatásra. A Farkas utcában egésznapos vásár, a Borudvar és koncertek várták az arra járókat.

Aki végigsétált a Farkas utcán, színek és illatok kavalkádjában találta magát. Levendulaillat, a kürtőskalács édesen lengő illata fogadta a járókelőket, de az ínyencek akár az összes ingyenesen kínált sajtot is, és öblítésként a Kárpát-medence legkiválóbb borait is végigkóstolhatták. Antikváriumon, mézeskalácson, bőrdíszműves táskákon, ékszereken, szappanokon, gyertyákon túl lehetett eljutni a Magyar Turisztikai Ügynökség sátrához, ahol az utazási tervekhez lehetett információkat gyűjteni Magyarország minden tájáról, de akár a híres Gyulai-kolbászt, a szanki konyakmeggyet vagy a derecskei almalét is meg lehetett kóstolni.

A Kolozsvári Magyar Operában 11-től kezdődött a Csak tiszta forrásból koncert, ahol erdélyi népzenét és kórusfeldolgozásokat hallhattak a zene kedvelői. A Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében egymást követően kétszer is fellépett a budapesti Baltazár Színház. A szervezők a jegyeladásból befolyó összeget a sajátos nevelési igényű gyermekek támogatására fordították.

Az egykori kolozsvári magyar szakosok második nagytalálkozójára a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, az egykori Marianumban került sor. A találkozó célja elsősorban, hogy a véndiákokban tudatosuljon: az épület mindig visszavárja végzettjeit.

A Farkas utcai színpadon a Garabonciás, majd a nagysikerű Ivan and the Parazol zenélt, a Fogoly utcai Paprika-színpadon az Éva Presszó, Nyilas Reni és ők, majd Gájer Bálint és zenekara biztosította a jó hangulatot a szórakozni vágyóknak.

A Farkas utcai református templomban tartott ökumenikus áhítattal vette kezdetét a jubileumi ünnepségsorozat, ezt követően pedig az Emese Park hagyományőrzőinek vezetésével látványos felvonulásra került sor a Farkas utcai templom és a Főtér között. Gólyalábasok, tűzzsonglőrök, körtánc, mulatozás, vagyis: vásári forgatag jellemezte a felvonulókat, akik a nagyszínpad előtti térre érkezve folytatták az ünneplést a csikkozmási Tuzson János Fúvósegylet és a Tokos zenekar közreműködésével. Az ünnepi hangulatot fokozta, hogy a Törley Pezsgőgyár felajánlásával 700 üveg pezsgőt bontottak a Főtéren, így az ünneplő közönség együtt koccinthatott a kincses városra.

Az ünnepi alkalomra való tekintettel köszöntőbeszédek hangzottak el. Elsőként Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke szólt a kolozsváriakhoz, a magyar parlament nevében köszöntve az ünneplőket. A politikus bejelentette: a magyar állam – munkája elismeréseként – Gergely Balázst, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjét Pro Cultura Hungariae díjjal tünteti ki. Horváth Anna alpolgármester hangsúlyozta: egy város ereje a benne élő emberekben rejlik, Kolozsvár pedig azért lehet erős, mert a keresztény Európa értékeire épült. A hozzászólások rendjét Szabó Lilla, a Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója zárta, aki visszaemlékezett a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Kolozsvári Magyar Napok létrejöttére, és megköszönte a civilek, támogatók és résztvevők segítségét. A Magyar Napok egyik fő célkitűzése, hogy a város születésnapját ünnepelje, évről évre összegyűjtse a kolozsváriakat a közös ünneplésre, amelynek színvonalas lebonyolításához nagyon sok civil intézmény, szervezet és támogató hozzájárul.

A jubileumi ünneplés művészi része egyszerre volt klasszikus és kortárs: az est első felében a Kolozsvári Magyar Opera művészei Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő vendégszereplésével Erkel Ferenc operáját, a Hunyadi Lászlót adták elő, majd 3d-épületvetítésre került sor a brassói születésű Bordos László Zsolt lenyűgöző kreativitása révén. E két eltérő, de egyformán különleges ünnepi esemény emlékezetes élményt nyújtott minden résztvevőnek.

A Hunyadi László szabadtéri ősbemutatóját Selmeczi György rendezésében, Jankó Zsolt vezénylésével láthatták a kolozsváriak, fellépett a Kolozsvári Magyar Opera zenekara, énekkara és tánckara is. Selmeczi rendezése hagyományosnak és formatartónak mondható, a történelmi hitelesség mellett a művészi közlésre is törekedett.

Bordos László Zsolt 3d-épületvetítőművész alkotása különleges élmény volt az ünneplők számára. A Főtér elsötétült és több tízezer ember várta lélegzet-visszafojtva, hogy életre keljen a Szent Mihály-templom. Az élmény fölülmúlta az elvárásokat: a vetítés elején Kolozsvár címere, a híres kiváltságlevél és Mátyás portréja is megjelent a templom falán, majd valóban saját életre kelt az épület. A fényjátékok, a vizuális díszítettségű vetítéssorozat és a különféle illúziók különös szépségében mutatták meg a Szent Mihály-templomot, amely nemcsak felületként, hanem élő, organikus társként kapcsolódott be Bordos 3d-játékába. A tömeg visszatapsolta a produkciót, így másodjára, sőt harmadjára is – immár a részletekre figyelve – megnézhettük az épületvetítést.

A főtéri tömeg lassan oszlott szét, az ünnepélyes hangulat belepte a tér minden zegzugát. Koccintásokkal folytatódott az este, ki-ki saját kedve szerint ünnepelhette azt, hogy ebben a városban már hétszáz éve összetartozunk.

Szombat, 2016. augusztus 20.

Napsütéses szombat várta a 7. Kolozsvári Magyar Napokra látogatókat: a hétköznapok kapkodása utána végre átadhattuk magunkat a hétvége ráérős nyugodtságának, feltöltődhettünk és tovább ünnepelhettünk! Rendezvényünk hatodik, utolsó előtti napján közel 90 program közül válaszhattak a fesztiválozók.

A rendezvénysorozat előző napjaihoz hasonlóan szombaton is számos sporttevékenység, városismereti séta, kulturális esemény és kézműves-foglalkozás várta az érdeklődőket; a Romkert és a Mikó-kert is változatos szórakozási lehetőségeket kínált, ugyanakkor sportkiértékelők, gyerekfoglalkozások, toronylátogatás és koncertek közül választhattak a fesztiválozók.

A Fakanalak tánca nevű, immár hagyománnyá vált örömfőzésre az Apáczai Csere János Elméleti Líceum udvarán került sor, ahol ökörsütés is volt Szomor Dezső szürkemarha-tenyésztő hozzájárulásával és Iglódi Ferenc ökörsütő mester közreműködésével. Itt vetítették le az apajpusztai ökofarmról készült filmet, azt követően pedig Szomor Dezsővel beszélgethettek a résztvevők.

Augusztus 20-a a magyarok hivatalos nemzeti ünnepe, amikor az államalapító Szent István királyra emlékezünk. A kora délutáni ünnepélyes keretek között szentelték fel a Kárpát-medence kenyerét a Szent Mihály-templomban, amelyet Jász-Nagykun-Szolnok megye ajánlott fel, és az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói áldottak meg. A Szent Mihály-templomba begyűlt tömeg kíváncsian leste a rekordméretű kenyeret. A kenyér megszentelése előtt beszédet mondott a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlésének elnöke, Kovács Sándor, és a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Vákár István, majd a beszédeket követően Adorjáni Dezső Zoltán, evangélikus püspök, Dr. Bibza Gábor, a református egyház esperese, Veres Sztelian a római katolikus egyház képviseletében és Rácz Norbert unitárius lelkész szentelték fel a kenyeret. A templom előtt szeletekre vágva osztották szét a Kárpát-medencei összetartozás szimbólumát az emberek között.

Nemzeti ünnepünk alkalmából délután Szent István-napi búcsút tartottak a Dónát úti Szent István-templomban.

15 órától Németh Endre és Fehér Tibor kutatók tartottak előadást a székelyek eredetéről és a magyar vándorlásról a populációgenetikai adatok tükrében a Bánffy-palota KMN-udvarában. Az irodalom szerelmesei több programpont közül választhattak: 16 órától Oravecz Imre Kossuth-díjas íróval Fekete Vince beszélgetett a Bulgakovban, 17 órától az E-MIL szervezésében Rondó-szombattal, azaz rögtönzött versírással várták az érdeklődőket ugyanitt. A Korunk Stúdiógalériájában Kiss Adél Lóval Kolozsvárra című kiállítását nyitották meg, míg a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében a Hair című musicalt tekinthették meg az érdeklődők az Apáczai Csere János Elméleti Líceum vegyeskara előadásában.

A 7. Kolozsvári Magyar Napok egyik kiemelt eseményeként került sor a mindenkori Camerata Transsylvanica tagjainak első, átfogó baráti összejövetelére az Egyetemiek Házának Auditorium Maximumában, ahol 12 év után először gyűltek össze az Európa különböző koncerttermeiben játszó zenészek. A Camerata Transsylvanica ötven éve alakult Csíky Boldizsár kezdeményezésére a marosvásárhelyi Filharmónián belül, az alapító koncertmester, Hamza Gyula vezetésével. Azt a különleges vonós- és kamarazenekari iskolát képviseli, amely a két világháború között, majd a II. világháború után bontakozott ki. Az együttes számos lemez-, rádió- és televíziós felvételt készített, koncertezett Európa és Amerika városaiban és különböző fesztiválokon.

Az este csúcspontja a 21 órától kezdődött Ákos-koncert volt. Az igényes művészi produkcióiról ismert előadóművész először lépett fel Kolozsváron. Ezt megelőzően a Farkas utcai színpadon Ferenczi György és a Rackajam, majd a Transylmania zenélt, a Fogoly utcai Paprika-színpadon pedig a Loyal, illetve az Organism lépett színpadra.

Vasárnap, 2016. augusztus 21.

A 7. Kolozsvári Magyar Napok hetedik és egyben utolsó napján egy híján hatvan programmal búcsúztunk a fesztiválozóktól.

A Farkas utcai református templom melletti Romkert bizonyára sok gyerek legkedveltebb helye volt a Magyar Napok alatt, ahol kétféle gyerektevékenység folyt: a középkori hangulatot felidéző Emese Park, és az Életfa Családsegítő Egyesület foglalkozásai. A leghosszabb sorok az üvegfújás és agyagozás előtt kígyóztak, az igazán lelkes érdeklődők akár félórát is türelmesen kivártak, hogy nekik is olyan cserépedényük és üvegbuborékuk lehessen, mint a többieknek. A homokozó mellett állt a legnagyobb sátor, ahol szervezők vigyáztak az arra tévedőkre. Volt ott kisvonat, társasjáték, építőkocka, igazi álomvilág. Akár óriásbuborékokkal is lehetett kergetőzni.

A Romkertben a szigethalmi Emese Park ezen a napon is egy játszótérnyi középkort varázsolt a Kolozsvári Magyar Napok fesztiválozóinak. A középkori hangulat korhű megidézését számos foglalkozás biztosította: a látogatók középkori lantos dallamokat és népzenét hallgathattak, a kézművesség iránt érdeklődők a korabeli mesterségek műhelytitkait leshették meg, kipróbálhatták az íjászatot és szemügyre vehették az ostromágyúkat is. Középkori játékok és ügyességi feladatok tették próbára az arra járók ügyességét, harcászati bemutatók mérték fel a bátorságot.

A Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt az Apáthy István Egyesület karöltve az Állattani Múzeummal és a BBTE Magyar Biológia és Ökológia intézettel interaktív játékokat és ismeretterjesztő programokat szervezett kicsik és nagyok számára. A programok által betekintést nyerhettünk a természet adta csodákba, furfangos életmódokba és megsimogathattuk a vivárium állatait is. 15 órától Belloni varázsiskolájába várták a tanulni vágyókat a Kolozsvári Állami Magyar Színház Farkas utcai színházsátrába.

Küzdelmes, sportszerű versengést hozott a II. Kolozsvári Erkel Ferenc Sakknapok amatőr nyílt rapid sakkversenye, amelyen a tavalyi kiadáshoz hasonlóan Helner János és Bardócz Sándor végeztek a második és harmadik helyen, a győztes személye viszont változott, Popa Alin emelhette magasba a serleget a hét forduló után. Mivel az első három helyen holtverseny volt, így az ún. Buchholz-számítás alapján döntötték el a dobogósok sorrendjét.

Az idei versenyen 28-an indultak, akik közül sokan már második alkalommal vettek részt a sakknapokon. A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban egy évre ismét megállnak a sakkórák, vasárnap viszont 2015-höz hasonlóan ismét találkozhattak a sakkrajongók Polgár Judittal, minden idők legjobb női sakkozójával, a magyar férfi sakkválogatott szövetségi kapitányával, aki a Garri Kaszparovval vívott játszmáiról, illetve a jövőbeni terveiről is beszélgetett Nagy Elek üzletemberrel. Polgár Judit egy Kaszparov elleni játszmáját is bemutatta a közönségnek, majd 25 játékosnak adott szimultánt.

Aki vasárnap még bírta szusszal, és komolyabb témákra vágyott, több előadás és beszélgetés közül választhatott: 15 órától az Erdély a közéleti sajtó oldaláról című beszélgetésre került sor a Part sátorban, 17 órától Emlékezni a múltra, értékelni a jelent, tervezni a jövőt címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést a Sapienta EMTE Aula Magna-jában az egyetem 15 éves fennállásának a  tiszteletére, ugyancsak 17 órától kezdődött a Kántor Lajos által moderált beszélgetés, Kolozsvár, a magyar kultúra fellegvára címmel.

Vasárnap délután a Fonte di Joia barokk zenei együttes hangversenyére ülhettek be a komoly zene kedvelői az Erdélyi Néprajzi Múzeumba, a délutáni órákban orgonamaratonon vehettek részt a Szent Mihály-templomban, később pedig nem maradt el a hagyományos toronymuzsika a Szent Mihály-templom tornyában, a Neumarkt Brass előadásában.

Számos koncert várta vasárnap is a zenekedvelőket: a Farkas utcai színpadon már 14 órakor elkezdődött a zenebona a 3AD koncertjével, melyet az Operett Group Project, majd Keresztes Ildikó koncertje követte. A Fogoly utcai Paprika-színpadon a The Devil’s Trade kezdte a bulit, majd a Stabilfrazír és a Four Bones Quartet biztosította a jó hangulatot.

Vasárnap este a magyarországi Omega együttes koncertjével értek véget a 7. Kolozsvári Magyar Napok, a záró eseményen pedig jelen volt és felszólalt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere és Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, a fesztivál főszervezője is.

Mint ismeretes, idén a Kincses Kolozsvár Egyesület és az Életfa Családsegítő Egyesület a sajátos nevelési igényű gyermekek számára gyűjtött adományokat. A fesztivál infóstandjainál, valamint a legtöbb tematikus program helyszínén megtalálható perselyekbe bárki elhelyezhette pénzbeli hozzájárulását, amelyért cserébe fesztivál-karkötőt kapott ajándékba. A felszólalások végén Deme Ilona, az Életfa Családsegítő Egyesület elnöke bejelentette, a Kolozsvári Magyar Napokon szervezett gyűjtés során csaknem 23.000 lej gyűlt össze, melyből megvásárolják Kolozsvár első mozgássérültek számára is használható hintáját, amelyet Kolozsvár valamelyik közterén állítanák fel, hogy bárki számára elérhető legyen.

Mi más zárhatta volna méltó módon a 7. Kolozsvári Magyar Napokat, mint ez a bejelentés, illetve a Kolozsváron először koncertező Omega felejthetetlen élményt nyújtó koncertje.

                Következtetések

A 7. Kolozsvári Magyar Napokat kiértékelő folyamat kezdetén, már most egyértelműen látszik, hogy a következő időszak legnagyobb kihívását jelenti annak újragondolása, hogyan bővíthetőek a helyszínek, a programok és szolgáltatások, hiszen ez elkerülhetetlenné vált a közönség hozzáférhetőségének, kényelmének biztosítása érdekében. A szervezők célja ugyanakkor nem a látogatottság további növelése, hanem a rendezvény eredeti szellemiségének megőrzése: a kolozsvári magyarok találkozási lehetőségének megőrzése, a közösségépítés, kultúránk megismertetése a többségi lakossággal, és nemzeti ünnepünk, valamint a város „születésnapjának” megünneplése.

A szervezők – a román köztelevízió tudósítása és az ennek alapján készülő román sajtóbeszámolók imázsromboló támadását leszámítva – teljes mértékben elégedettek a rendezvény sikerével, ez nem jelenti azt azonban, hogy ne törekednének arra, hogy jövőre még jobb, szebb, változatosabb legyen a kolozsvári magyarok városünnepe. Külön örömöt jelent, hogy Kolozsvár várossá nyilvánításának 700. évfordulóját a város román és magyar lakossága együtt ünnepelte a KMN keretében, annál is inkább, mivel ha a rendezvény nem emeli ki, akkor valószínűleg teljesen elsikkadt volna az évforduló.

A Kincses Kolozsvár Egyesület ezúton köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik segítettek a nagyszabású rendezvény megvalósításában, lebonyolításában és annak népszerűsítésében: az önkénteseknek, civil és intézményi partnereknek, támogatóknak, médiapartnereknek és nem utolsó sorban a résztvevőknek, akik mindannyian hozzájárultak ahhoz, hogy méltó módon ünnepelhessük Kolozsvárt.